Day 29-30.

Day 29-30.

 Elég hosszúak a napok. Nagyon unalmas. Tegnap sem csináltam semmit., csak rajzoltam, és zongoráztam. Nagyon rákaptam erre a sellős témára. egyébként lassan megőrülök, mert annyi helyen látok balatonos hirdetéseket, hogy elegem van. Nem mehetek úszni sehova :(. Egyébként beszéltem apukámmal, és csak 24.-én jön haza, így még nem tudtam elmondani neki a "nagy tervemet". És külföldre mégsem telefonálhatok 1 órát..... Amúgy még tegnap beszéltem Braddel is, és egy kicsit......sok mindent mondtam neki. Nos azt hiszem kb nemsokára vagy ő szakít velem, vagy én. 

 Ma már kicsit több dolog történt. Na jó ma se volt semmi. Reggel 7-kor keltem fel. Komolyan! Azt sem tudtam hogy nyári szünetben van ilyen. Lementem a konyhába, ahol tuti hogy mielőtt lejöttem veszekedtek, mivel a bátyám duzzogott, az anyám meg villámot szórt a szemével a nagyanyámra, és rám is mikor köszöntem. Már megszoktam ezeket az általános hisztiket, úgyhogy rájuk hagytam. Kinyitottam a hűtőt, és mivel nem volt benne semmi, becsuktam, és felmentem... volna, de anyám megkérdezte olyan gúnyos hangsúllyal, hogy "nincs semmi amit szívesen ennék?". Reggel elég sokszor nem fogom fel a szarkazmust, így csak annyit mondtam hogy "NEM". Erre nagyanyám azt mondta, hogy akkor menjek le vele a boltba. Én kb válaszra se méltattam olyan kómás voltam. Feljöttem és 2048-aztam mire nagyanyám felkiabált hogy lemegyek-e a boltba. Akkora már sikerült kb felfognom hogy mit kérdezett, de egyértelműen megint nemet mondtam. Tuti hogy a boltos kiszúrt volna azután a krumplikérős incidens után. Erre a nagyanyám megsértődött, és hisztizett egy sort. Ráhagytam, és mikor elment eszembe jutott, hogy anyám mit mondott mielőtt elment volna Daviddel otthonról. El kellett mosogatnom (sssssz...... utálok mosogatni. Na de ki szeret). Aztán ki kellett teregetnem a ruhákat. Ezzel volt egy kis probléma, ugyanis mikor kiterítettem a a ruhákat, beleakadtam egy pókhálóba. Aztán még egybe. Aztán megint, és egy pók majdnem felmászott rám. Brrrrrrrrr. Otthagytam a ruhák felét a kosárban. Á nem volt gáz...

 Aztán bejöttem és gyakoroltam zongorán, meg rajzoltam mint mindig. Egyébként felraktam pár cuccomat egy facebookos oldalra, és remélem el is adhatom a cuccaimat. Nagyon kéne egy kis költőpénz a Balatonra. De ez nem fontos. Eddig még nem volt vevő. Aztán unatkoztam. Tiszta rossz szinte egyedül lenni itthon.

 Csináltam ebédet, aztán hazajött anyám. Ezután sem volt semmi :////. Várom már hogy apa haza jöjjön. Este viszont anyám közölte, hogy holnap megint el kell mennünk németezni Melinda nénihez. Tök gáz. Utálok németezni nyáron. Hát még milyen lett volna ha megbukok fizikából.... atya ég azt nem, éltem volna túl.

 Most pedig azt várom hogy Brad visszaírjon, mert most vendégek voltak náluk... Tényleg, ma az egyik rajzom alá kommentelt egy gyerek, aki azt kérte, hogy írjak neki. Végül is írtam, de nem válaszolt. De rendesnek tűnik. Emmával ma nem sikerült beszélnem mert nem volt fenn facen. Vagyis reggel fenn volt, de akkor még nem voltam ébren. Remélem nem így fog eltelni az egész szünet augusztusig.

Rosalia