Megismerkedésem Emmával

Megismerkedésem Emmával

Na tehát. Aki szeret olvasni annak könnyű dolga lesz ám. Csak azért írom le ezeket mert jelenleg elég sokat agyalok azon, hogy most mi is legyen ennek az Emma ügynek a vége. Akkor csapjunk bele:

 2 éve ismerkedtünk meg egy nyári tanfolyamon. Azon a bizonyos 2 hetesen. Mikor kóruspróbára mentünk elkezdtünk beszélgetni, és végül egész jól kijöttünk. A házban pedig meghallotta, hogy elég sokat rajzolok, így ő is odajött, hogy megnézze a füzetemet. Imádta őket (nem viccelek) annyira, hogy ő is vett egy füzetet, amibe rajzolt. a tanfolyam végéig nagyon jól elvoltunk, aztán levelezni kezdtünk (nem email, nem facebook, hanem igazi levél papírból :D). Megegyeztünk, hogy rajzokat küldünk egymásnak, így mikor megkaptam tőle az első levelet, amiben egy divatterv volt. Nem volt rossz. Hozzátartozik, hogy a tanfolyamon nagyon bizonygattam, hogy van érzéke hozzá, és folytassa. Év közben is folytattunk a levelezést, mígnem jött a őszi szünet, amikor eljött hozzánk. De nem csak az ő elmaradt levelét hozta ajándékba, hanem az osztálytársáét, Lenáét is, aki leírta, hogy barátkozni akar velem, mert mikor Emma rólam beszélt ( :) ), úgy érezte, mintha ő 3. kerék lenne. Ezen rendesen kiakadtam. Emma is kiröhögte őt, ahogy én is, de a levelét azért eltettem (amúgy meg kb most pár napja dobhattam ki :D). Sokszor írt arról, hogy mi történ vele, én pedig arról az oldalról amit tavaly előtt nyitottam meg, és együtt vezettük utána. elég jó nézettsége lett, és ez elindította bennem is és Emmában is a művészt, és megszületett mindkettőnk műve, az Angel Wing (ez volt az övé) és a Kira Hakusen (ez volt az enyém :)).

Pár hónap elteltével viszont nálam változott a helyzet. azaz elég sokat fejlődtem a rajzolás terén. Megtelt 3 füzetem rajzokkal, és sok kötetlen is készült. Eközben viszont Emma netről rajzolt mangákat, és már nem tervezett ruhákat, sőt, el is felejtette, hogy anno küldött még régen egy divattervet. Nem akartam neki mondani, hogy én mennyire nem szeretem ha másolnak, mert olyan jóhiszeműen mutatta be őket. Így hát hallgattam. Lassan a nyár is elérkezett., ahogy a tanfolyam ideje is. Én ott általában Sophieval lógtam, mert vele mégis csak ott tudtam találkozni, és ez egy kicsit bökte Emma csőrét is. Persze abban az évben is vettünk új füzetet amibe mangákat rajzoltunk. Emma pedig totál lelkes volt. A tanfolyam után viszont következett életem leghosszabb nyara, amit én csak úgy neveztem "pályaválasztás". Ugyanis azután a nyár után lettem 8.-os. Sok mindent megnéztem de eredménye nem jutottam. Emmával pedig végig tartottam a kapcsolatot. Ez az év nagyon sűrűre sikeredett, mert sikerült megtalálnom a tökéletes szakot, ami nem volt más mint a divattervezés. Ami azért is volt jó, mert már régóta rajzolgattam ruhákat, és tudtam, hogy ez a tökély. Ez mind szép és jó, de ezután Emma kitalálta, hogy ő is oda jelentkezik....Ennek persze örültem, mert azért jó lenne egy suliba járni egy baráttal, de voltak kétségeim. Eközben egyébként nem foreveralone-kodtam a sarokban. Ott volt nekem Elton, és Jodie, akik bebizonyították nekem, hogy még vannak a világon igaz barátok. Jodie volt a legjobb barátnőm, de ezt persze nem mertem volna elmondani Emmának. Tuti megutált volna. Bár ezek után nem biztos...

 Később már tudtunk Emmával skypeolni is, ami különösen jó......lett volna, ha lett volna mit mondanunk egymásnak. Én alig tudtam mondani bármit is mert mindig ő mesélt arról, hogy vele mi van stb. Ha mondtam is valamit, akkora ruhaterveimről beszéltem, és webcamon be is mutattam. Na ebből lett az ami miatt már talán soha többé nem bízom meg Emmában. Megmutattam neki a My little pony-s kollekciómat (nem tehetek róla megihlettek a pónik :D), erre ő másnap felhívott, és megmutatta az ő divatterveit (-.-), amik hogy-hogy nem az enyémek voltak. Bár nem teljesen voltak ugyanolyanok, azért a hasonlóság elég nagy volt, ráadásul ugyanaz a téma....

 Most pedig, hogy abbahagytam az animét, teljesen ki van rám, akadva, és már csak 5 nap van a találkozásunkig.... hurrá vagy mi.